Aktívan a természet erejével

A Symphitum officinale (Fekete nadálytő), népies nevén forrasztófű, nadálygyökér, madárgyökér vagy feketegyökér, az érdes levelűek (Boraginaceae) családjába tartozó, nyirkos réteken, ártereken, csatornák mentén élő, érdes, szúrós szőrökkel borított, évelő növény. Gyökerei 2,5 - 3 cm átmérőjűek, mélyen helyezkednek el a talajban, színük sötétbarna, vagy fekete, felvágva belül fehér, esetleg sárga, nyálkás tapintású. A szár alul dúsan elágazó, szárlevelek vályúsak. Levele széles, érdes, hegyes csúcsokban végződik, bogernyős virágzata bíbor-, vagy rózsaszín, esetleg sárgásfehér, s egész nyáron virágzik.

A gyógyfüvek sokaságában joggal tartják csodatévő növénynek, hiszen hatóanyagainak listája terjedelmes (A-, C-, és B12-vitamin, kalcium, kálium, foszfor, stb.). A gyökérdrog (Symphyti vagy Consolidae radix) 8-10% cseranyagot, glikozidát, kolint, cukrot, nyálkát, keményítőt, inulint, gumit, gyantát, aszparagint, nyomokban illóolajat tartalmaz. Jelentős mennyiségű csersavat és tannint is tartalmaz, melyekről tudományosan még nem sikerült igazolni, hogy rákkeltő vagy rákmegelőző. Ezeket legnagyobb mennyiségben a gyökere tárolja, ezért ezt a részét inkább csak külsőleg használják. A gyökereket tavasszal, vagy ősszel kell gyűjteni, mely frissen vagy szárítva, illetve porrá őrölve is használható borogatás, tinktúra, esszencia vagy kenőcs formájában. A borogatás, krém nyílt sebre nem használható. A gyökérből áztatással készült kivonat csonterősítő, a csonttörés hegképződését segíti elő. Zúzódásokra, sebekre, visszérgyulladásokra borogatónak használják. Más forrás szerint „pakolást adnak reumatikus és köszvényes ízületi bajoknál, érgörcs és íngyulladáskor, amikor a fájdalmakat gyorsan szünteti, a karok mozgékonysága, vérellátása gyorsan bekövetkezik”. Az új sejtek képzését az auxin nevű hormonja segíti. Szövet regeneráló hatásáért valószínűleg az allantoin (purin derivátum) és a poliszacharidok (mucilágo), fájdalomcsillapító hatásáért pedig a polifenol származékok, köztük a rozmaringsav felelős.

TÖRTÉNELMI VONATKOZÁSOK

A Fekete nadálytő gyökér alkalmazásáról az első írásos anyag i.sz. I. századból származik. Rómában Claudius és Néró császárok idejében praktizáló görög származású orvos-gyógyszerész Dioscurides, öt kötetes De Materia Medica című művében írja le a Fekete nadálytő gyökeret, hatásait és alkalmazásának lehetőségeit. A gyakorlatban, mint hadi-sebész töréseknél, ficamoknál alkalmazta is. Hildegard Bingen (1098-1179) és Paracelsus (1493-1541) is említi, illetve alkalmazta, s később a keresztény misszionáriusokkal eljut Észak-Amerikába is.

EMPÍRIKUS ALKALMAZÁS

A Fekete nadálytő gyökér hatása a mai népi gyógyászatban is általánosan ismert, széles körben alkalmazzák úgy belsőleg, mint külsőleg. Tapasztalatok alapján külsőleg alkalmazva kedvezően befolyásolja a fedett sérülésekkel járó fájdalmat, a gyulladást és az általános gyógyulási folyamatokat. Előnyös alkalmazása zúzódás, rándulás, sport-, baleseti sérülés, égés, csípés okozta gyulladás, duzzanat, véraláfutás, helyi bőrgyulladás, visszérgyulladás kezelésében. Jó hatásáról számoltak be végtag amputációk, nyaki fájdalmak, csonttörések utókezelésénél, csontos kinövések esetében is. Használják reumatikus izületi fájdalomban, ínhüvelygyulladásban, csonthártyagyulladásban, gyulladt köszvényes csomók kezelésében, de enyhíti a bénult végtagok fájdalmát, és bizonyos tüdőbetegségek kezelésére is alkalmazták már. Fokozza a szöveti regenerációt és a hegképzést. A Symphytum a porcsérülések és a csonttörések szere. Mivel jelentősen felgyorsítja a csont gyógyulását, ezért alkalmazni szigorúan csak akkor szabad, ha meggyőződtünk róla, hogy a csontok korrekt helyzetben vannak. Ezen hatásai miatt „növényi csontkovácsként” is emlegetik.